| Odysseys Kenu Club rövid története |
 |
|
Odysseys Kenu Club rövid története
Kenu, Szabadság & Rock’n’Roll!
Alapítva: 1995 Zalaegerszeg
De mi van a kanyaron túl? – erre az égetően sürgető, izgalmas, mi több, kozmikus súlyú kérdésre, végérvényes választ adva, 1987 februárjában, két bolygó szívű, horgász- természetjáró, Halász „Kőszikla” Pál és Balaton János „Poey”, a Rába partján, úgy határozott, hogy vesznek egy indián kenut. Ezért Budapestre utazva, a Rottenbiller utcában vásároltak egy magyar „Maya” típusú indiánkenut, amit vasúton, poggyász jeggyel Püspökmolnáriba szállítattak. A „Sri Krisna” névre elkeresztelt kenut, vállukra véve, a sínek mellett a Rába partjára cipeltek, majd kisvártatva a folyó árjába löktek – Vége a dzsungel harcnak. Vége az ártéri erdőkben való végtelen bolyongásnak. Most aztán kiderül, hogy mi van a kanyaron túl. – mondta Poey és a Rába vízébe merítette evezője lapátját. - Kiderül.- mondta „Kőszikla Pál”.- szokásos tömör stílusában és sodrás irányba fordította a kenu görbe orrát. Ekkor 1987-ben kezdődött el a Nagy Kaland, ami még a mai napig is tart. (2026.) Ez volt a Kezdetek- kezdete. Szóval, a Rába vízébe merítettem jó evezőm lapátját”…De miért pont a Rába vízébe? Egyszerű. Mert akkoriban a Murán tilos volt evezni, a Rábán meg nem volt tilos. Ráadásul még közel is volt. Csak olaj a tűzre, hogy atyai részről Vas megyei vagyok, ezért már gyerekkorom óta jártam a Rába vadvirágos partjait, árnyas ártéri erdeit. Persze horgásztam, fürödtem, tábortűzön sütöttem a halat, miegyebek. Vagyis otthon éreztem magam. Mert a Rába gyerekkori szerelem. Ráadásul „Múlhatatlan”. De haladjunk tovább! Bár Zala megyében a folyami kenuzásnak, illetve vándorevezésnek semmiféle előzménye, hagyománya nem volt, - de sebaj, gondolta a "két vízretermett"-, majd mi leszünk az előzmény, az élő hagyomány. Így kezdődött. Az idő pedig folyt, mint a folyó, jöttek a természetimádó- kalandvágyó barátok, suhantak a kenuk, csobbantak az evezők, megszületett a kis csapat, folytatódott a Nagy Kaland. 1987.-től folytatott “outsider” kenutúráink sikerein felbuzdulva – a Rábán 1987- óta, Murán 1989-től, a Kerkán 1989-től, Dráván 1990-től, evezünk,- lelkes csapatunk arra az elhatározásra jutott, hogy még szervezettebb és nem utolsó sorban hivatalosabb formában szeretné folytatni munkásságát Ez a „hivatalosság” abból a szempontból is érthető, hogy akkoriban, 1989-90-ben még „Tűzparancs” volt kiadva a Mura partján a Határőrség részére.De mi ennek ellenére, gátakat nem ismerő fiatalságunk erejével, bátran, sőt vakmerően hasítottuk a Mura, a Dráva, meg a Kerka borszínű hátát. Nem mondom, hogy nem volt néhány meredek helyzet, a Határőrség részéről; fel és letartóztatás, de mint a mellékelt ábra mutatja, túléltük. De haladjunk tovább! Mivel mi tősgyökeres Zalaegerszegiek vagyunk, sokáig nem kellett kutatnunk, hogy milyen „színekben” folytassuk tovább úttörő, illetve tajték torlaszoló munkásságunk. 1991-ben csatlakoztunk a Landorhegyi Sport Clubhoz, mint Odysseys Kenu Section Szakosztály.Kisvártatva a Göcsej Sport Egyesülethez, mint Vízi Természetjárók. Miután elegendő tapasztalatot nyertünk városunk sport köreitől, az önállósodás vágyával, új útra tereltük kenuink orrát.1995-ben, 15 fővel hivatalosan is megalapítottuk, az azóta már legendássá vált Odysseys Kenu Club-ot. Odysseys zalai kenusaiként Túrakenu Expedíciókat szerveztünk a Kerkán 1990-től, Murán 1992-től, a Dráván 1990-től, Száván 1997-től, majd vízitúrisztikai szempontok alapján feltártuk és feltérképeztük ezen folyók, osztrák, szlovén, horvát és magyar folyószakaszait. (1989-1998) Vízitúráinkon szerzett tapasztalataink és méréseink alapján kidolgoztam; a Mura, a Dráva és a Száva Folyam Kilométer Térképeit. Az akkori információ forrásaim és technikai eszközeim korlátozottságát tekintve ez meglehetősen kacifántos munka volt. De hát valakinek ezt is el kellett követnie. Örömmel tettem. Most jöhet a második kérdés és rá az illendő magyarázat. A Rába után, miért a Kerkán, Murán, a Dráván folytatódott Odysseys története? Azért mert a Mura partján, Letenyén születtem és ott is cseperedtem fel. Az, hogy a Murán kenuzzak, gyerekkori álmom volt. Amint felnőttem ez becsületbeli üggyé vált. Akkoriban a Mura teljesen szűz pálya volt. Senki sem kenuzott, mert senki sem evezhetett ott, mert a határ miatt tilos volt. Ez sehogy sem fért bele a fejembe. Ez a tiltás, teljes mértékben szembe ment az elveimmel. Vagyis az, hogy a Határőrség nem ad ki semmiféle kenusoknak, semmilyen engedélyt, csak még elszántabbá és konokabbá tett, hogy igenis kenuzni kell a Murán. Mindenáron.
És eveztünk is! Először 1989-ben. Engedélyek nélkül. Egészen 1993-ig. Akkor kaptuk írásbeli engedélyt a Magyar Határőrségtől először. Gondolj bele! 4 harcos év! Evezés a Kerkán, Murán-Dráván „papírok” nélkül! Kész őrület! De hogy is, csak SZABADSÁG VÁGY.Szóval így történt. De evezzünk tovább! Nézzük mi történt azokban a csodás 90-es években!
Odysseys evezett még:
Zalán 1988-tól Pinkán 1989-től Lappincson 1994-től Dunán 1994-től Moldván 1996 Socán 1996-tól Száván 1997-től
Sok felejthetetlen kalandban volt részünk. Számos országban, sok remek embert ismerhettünk meg és jó pár barátság köttetett. Az első úgymond ”kereskedelmi jelegű” vízitúránkat, a Murán és a Dráván, 1998-ban bonyolítottuk le, 20 Győri egyetemista részvételével, a Szlovéniai Gornja Radgona és a baranyai Drávaszabolcs között. Ezután, mint futószalagon jöttek a felkérések, szerveztük lelkesen a vízitúrákat, elsősorban, a Rábán, Kerkán, Murán, és a Dráván. A visszajelzések szerint a vendégek legnagyobb megelégedésére. (Persze akadt azért néhány örök elégedetlen is.) Közben gőzerővel, saját kezűleg építettük flottánk remekbeszabott kenuit. 1992- ben Keszthelyen letettük Gringóval a vízitúra vezetői vizsgát. Ó, micsoda idők jártak akkoriban! Ó, fiatalság legyőzhetetlen ereje, optimizmusa! Csak az Isten a tudója annak, hogy hány folyam kilométert „tekertünk le”- e kies folyóink domború hátán, azokon a fényes nyarakon. Nagy Idők voltak azok a 80-as, 90-nes évek. Örök hála értük. Az ezredfordulót követő években még jól húztak a lapátok, de a felgyorsuló világ és a velejáró zaklatott életforma viharos szele lassan szétzilálta, majd elsöpörte Odysseys kenuraját. Ekkor eljött a dolgok lezárásának az ideje. Én, 2007-től Angliában dolgoztam, a többiek is valahol máshol „adták elő”, vagyis parlagon hevertek a kenuk.Miután 2009-ben hazatértem, onnét folytattam, ahol korábban abbahagytam.Vagyis, majd 3 év szünet után, mi a Kemény Mag; Kocsis István ”Kocsonya” és Én, összeszedtük szétforgácsolódott erőinket és újraszerveztük önmagunkat; „Zala Zöldje, Mura Árja” Közhasznú Egyesület néven. (2009) A cél ugyanaz volt, mint korábban: Szabadság, Kenuzás, Rock'n'Roll és a Természet szeretete-védelme. És mindezek tovább adása, oktatása.Vagyis, hogy megfeleljünk a korszellem kihívásainak, gyermekek és felnőttek, vízi és szárazföldi oktatásával, kalauzolásával bővítettük ki tevékenységi körünket.11 évig működtünk töretlen, mint Zala Zöldje, Mura Árja Egyesület. Párszáz gyermekeket és pártucat felnőttet megtanítottunk a túrakenuzás fogásaira, a Rába és a Kerka sodrán és a Gébárti tó napfényes tükrén. Kenuinkban kalauzoltunk százakat, a Kerka, a Mura, a Dráva és a Rába örökké nyugtalan hátán.Férfierőt és türelmet próbáló feladat volt ez a javából. Most nézzük meg pontosan, hogy mit is tudunk felmutatni, két harcos, de roppantul gyönyörű, évtized multán.Először is a „követhetőség kedvéért, 6 szakaszra osztanám fel Odysseys munkásságát. 1.Rába megismerése-feltérképezése. Szentgotthárd- Győr, 202 fkm. hosszan. 1987-1990 2.Mura megismerése-feltérképezése. Zeltweg- Őrtilos Szentmihályhegy, 309 fkm. hosszan. 1989-1995 Kerka megismerése-feltérképezése. Szécsisziget- Mura Torka 16 fkm. hosszan. 1989- 2017 3.Dráva megismerése-feltérképezése. Feistritz im Rosental- Aljmas „Torok” 597 fkm. hosszan. 1990-1998 4.Száva megismerése-feltérképezése. Ljubljana- Bregana 174 fkm. hosszan. 1997 5.„Kereskedelmi” jellegű vízitúráink. 1998- 2024 6.Club jellegű működés 2025-től. Ezen tetteinkből származó büszkeségeink, egyéni fejlesztéseink, illetve „kincseink:
Odysseys Kenu Club által kidolgozott és bejáratott Vízitúra Útvonalak:
1. Rába Blues Odysseys Kenutúra. 1988-tól 2. Rába Odysseys Kenutúra. 1989-től 3. Gringó Odysseys Kenutúra a Kerkán és a Murán. 1989-től 4. Ős Dráva Bayou Odysseys Vízitúra. 1990-től 5. Mura Weekend Odysseys Kenutúra. 1992-től 6. Mura Árja Odysseys Vadvízi Kenutúra. 1993-tól 7. Mura-Dráva Odysseys Nemzetközi Kenutúra. 1993-tól 8. Száva Odysseys Vadvízi Kenutúra. 1997-től 9. Odysseys „Zrínyi Miklós” Mura- Dráva-Duna Nemzetközi Vízitúra. 1998-tól 10. Odysseys Mura Marathon. 2014-től.
Ezen vízitúráink túraútvonalait, évtizedes, feltáró, illetve feltérképező jellegű expedícióink gyümölcseként jegyezhettük és illeszthettünk be a Nemzetközi Vízitúra Hálózat vérkeringésébe.Ezek a „kereskedelmi jellegű” vízitúrák, rövidebb kihagyásokkal, de 2024-ig töretlen folytatódtak. És ha karunk bírja és az Égiek is úgy látják jónak, folytatódni is fognak. De csak szigorúan „Club” jellegű körben, saját stílusban.
Néhány szó a médiáról. Néhány alkalommal, megjelentünk a Zalai Hírlapban, meg a Zalaegerszegi Televízióban. Persze ez is valami, de inkább a közöny, az agyonhallgatás volt jellemzően körülöttünk a levegőben.Manapság meg pláne ez a helyzet. Kudarcainkról. Valamikor úgy a kétezres évek elején kidogoztam egy tervet, a városunk határában elterülő, Gébárti tó vízitúrisztikai hasznosításáról. A polgármester „elfogadta”, vagyis az íróasztal fiókjába tette. Aztán néma csend következett. Később megcsinálták, nélkülünk. Mi sem természetesebb, hogy az én ötletem és terveim alapján. Ekkortájt, beadtam, egy a Kis- Balatonra vonatkozó, a Vizi Túrizmus Fejlesztésével kapcsolatos tervet a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak. Lelkesen fogadták- megköszönték. Szívemben nagy reményekkel vártam. Aztán a Természetvédők megvétózták. Később azért még is megcsinálták. Természetesen az én ötletem és terveim alapján.Az már csak hab a tortán, hogy vízitúráinkon, ha ritkán is, de néhány vendég anyagilag inkorrekten viselkedett. Mindegy. Spongya rá. (Miért nem löktem bele őket a vízbe? Mai napig nem értem…) Aztán a minden szempontból katasztrofális 2020.-as év után megkérdőjeleződött a jelen, vele a jövő és végérvényesen felértékelődött a múlt.Ezért teketóriázás nélkül felvettük a Zala Zöldje, Mura Árja név mellé, helyesebben fölé, a korábbi, a már jól bejáratott, nagy tiszteletnek örvendő Odysseys Kenu Club nevet. A régi, valódi nevünket.Magyarán szólva visszatértünk a korábbi életformánkhoz, vándorevezős, szabad stílushoz. Aztán 2025-ban, mérlegelve és leszűrve az eddigi tapasztalataink kvintesszenciáját, még szorosabbra húztuk a nadrágszíjat. Vagyis döntés született. Verdikt pedig így szólt: 1.Mivel erősen megritkult Egyesületünk tagsága, pótolhatatlan tagjaink többsége az Égi Vizeken evez már, csak Kenu Club jelleggel működünk a továbbiakban. 2.Nem vállalunk „Monstre” vízitúrákat, mert nem vagyunk elegen hozzá, hogy azokat méltóképpen intézzük. 3.Nem felelünk meg a követelményeknek, ha azok meg nem felelnek nekünk. 4.Csak kedvünkre való vízitúrákat szervezünk. Magyarán; csak semmi megfelelési kényszer! Nem sodródunk tovább a fősodorral. Pénzért sem vállaljuk boldog- boldogtalan, ide-oda hurcolását, szórakoztatását a továbbiakban.Csak „hasonszőrűekkel” evezünk a jövőben. Punktum.
Hogy miért nem, még pénzért sem? Mert mi elsősorban nem a pénzért csináljuk, hanem, hogy együtt legyünk a Folyóink szelíden örvénylő keblén. A Barátság miatt. Ez legalább egy őszinte hitvallás. Egy márvány profil.Tehát: Vissza a Gyökerekhez.Marad a szabad stílus, a Szabadság, a Kenu meg a Rock’n’Roll.Na, jó kibővítettük még egy pár, általunk szentnek tartott fenoménnel. Mégpedig ilyenekkel, mint: Művészet, Barátság.Persze, ebben sincs semmi újdonság.Úgy, ahogy a kezdet kezdetén volt, úgy lesz már a továbbiakban is. Let it be. Hisz” nincs új a Nap alatt. Vagy, ha van is, csak rövidke időre marad újdonság.Mert, ahogy, egyszer fenn, egyszer lenn, aztán törvényszerűen megint fenn. Ez a helyzet felénk. És ez így megy, helyesebben folyik már 39 éve. Hála a Magasságosnak, a Folyóknak, mindennek és mindenkinek, aki segítette az Odysseys Kenu Club hajóraját. Hálás köszönet érte. Kedves barátaim, barátnőim! Nálunk Szabadság, Barátság és Rock’n’Roll van.Ha van kedvetek csatlakozni hozzánk, illetve velünk kenuzni és rakendrollozni a folyókon, írjatok vagy hívjatok bátran. Keep rockin’! Kalandra fel!
Odysseys Kenu Clubtagjai:
Alapító Tagok: 1.Balaton János „Poey- Murafia” 2.Balogh Miklós „Myki” 3.Halász Róbert „Sposzi” 4.Kocsis István „Kocsonya” 5.Németh László „Laca”
Tagok: 1.Balaton Rudolf „Rudy” 2.Balaton Nauszika „Nauszi” 3.Hangya Béla „Benő” 4.Kovács Éva 5. Winkler Péter „Winky”
Hallhatatlanok: 1.Andrics Csaba „Csucsu” 2. Gáber Norbert 3.Halász „Kőszikla” Pál 4.Fehér Mária 5.Kulcsár Attila 6.Hóbor Imre „Jimmy Hammond” 7.Kutasi Tibor „Gringó” 8.Rózsás László „Daru” 9.Sófalvi János „Só” 10.Vanczák Sándor
Pártoló & Tiszteletbeli Tagok: 1.Medveczky Imre „Medve” 2.Széles Tamás 3.Somogyi László „Somo” 4.Pethő Zsolt „Bada” 5. Rétai Balázs 6. Göncz Zsolt
Vadvízi üdvözlettel: Balaton János „Poey a Murafia” Vízitúra vezető & elnök. Gitáros- énekes, a Harlem Szabad- Csapat vezetője, Irodalmár - festő. 2026. Március. 27. Zalaegerszeg. Telefon: +36 20 4630577 Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
B.J.Poey: Murai kenusok
Alpok gránit lábánál, Sodrás mosta zátonynál, Eső verte szurdokban, Vízhang zengő homályban.
Mura tajték taraján, Zúgók szikla agyarán, Hős dalokat, zúg a szél, Madárhangon, sír, mesél.
Valaha itt csatákat, Víg kenusok hős vívtak, Vadul sodró vizekkel, Halarcú gyors sellőkkel.
De elúsztak a hajók, Folyó hátán surranók, Csak a szél, csönd, ki maradt, Őrizve hív, partokat.
2023. augusztus 10. |
